Oldalak

2013. április 25., csütörtök

Kereszt és félhold 1.rész

A városnézés által szervezett várostörténeti séta 

Még februárban, az Idegenvezetők Világnapja alkalmából szervezett óbudai várostörténeti séta után kaptam egy tavaszi programfüzetet Esztertől. Két kirándulási lehetőség egyből felkeltette az érdeklődésemet. Pannonhalmát azóta már megjártuk - egy több részes posztsorozatot találsz róla a másik blogomon. A másik érdekes program "Kereszt és félhold - török emlékek Budán" címen lett meghirdetve. A négy órás séta alatt többek között török fürdők meglátogatása is szerepelt a leírásban. Számomra egy kicsit titokzatos, ismeretlen világ - tudtam, hogy ott a helyem! Idén a tél nagyon elhúzódott. Az első tervezett időpontban még kemény mínuszok voltak a városban. Eszter remek taktikai érzékkel - ezúton is köszönet érte - két héttel eltolta a séta időpontját. Az elmúlt vasárnap végre verőfényes napsütésben, nyárias melegben gyülekezett a kis csapat Budán, a Rácz-fürdő épülete előtt. Azt hiszem minden résztvevő nevében leírhatom, hogy a szép idő szinte "megduplázta" a kapott élményt faktort. Kellemes volt a séta, sok fotó készült. A következő posztokban megpróbálom megosztani az olvasóimmal a séta során szerzett élményeimet, valamint illusztrálni azt néhány fotóval. Köztudott, hogy a muzulmán vallásban nagyon fontos a fürdés szertartása. Az is mindenki által ismert, hogy kis országunk gazdag termálvizekben. A 150 éves uralom alatt számos helyen kihasználták a törökök eme természeti adottságunkat. Több, ma is működő török fürdő emlékeztet vissza minket arra a korra. Budapesten a budai hegyek és a Duna találkozásánál kialakult törésvonal mentén, nagyjából 110 forrás tör a felszínre, melyek nagy része melegvizű. Tudnunk kell, hogy két fajta török fürdőt különböztetünk meg. Az egyik a hamam (gőz-tisztasági fürdő), míg a másik az ilidzsa vagy kaplidzsa (termál-gyógyfürdő). Az imént említett melegvizes források 15-80C fok közötti hőmérsékletűek, így elmondhatjuk, hogy a budai török fürdők az ilidzsa kategóriába tartoznak. A séta során két fürdőt belülről is megnézhettünk. Megtapasztalhattuk a meleget és a párát. Mint említettem a séta a Rácz-fürdő épületénél kezdődött.


A fürdő a nevét a régen itt élő rácokról kapta. Nyolcszögletű kupolacsarnoka a török időkből származik. A fürdő beltere különleges rózsaszínű vakolatot kapott a török időkben. A színre is megvan a magyarázat. Agyagport kevertek a vakolatba, mely így sokkal ellenállóbb lett és nem penészedett. Az évszázadok alatt többször átépítették, felújították az épületegyüttest. Ezek közül csak a kupola és tusolócsarnokot emelném ki, melyek csipkés mintázata Ybl Miklós tervei alapján készültek el. Legutóbb 2010-ben lett a fürdő épülete felújítva, de jogi viták miatt sajnos a mai napig zárva van. Következő állomásunk a Rudas fürdő volt. Menet közben a Gellért-hegy kora reggeli részleteiben is gyönyörködhettünk.


Rövid séta után megérkeztünk a fürdőhöz. Ezt is csak kívülről tudtuk megnézni.


A Rudas fürdőt a törökök már az uralmuk kezdetén tatarozták. Később a budai pasa, Szokollu Musztafa építette újjá. Ebből az időből való a gyógyfürdő központjában található nyolcszögletű medence. A világháború alatt ez az épületegyüttes is komoly károkat szenvedett. A magas kőfalon egy emléktábla látható. Sajnos korunk "vívmánya" a graffiti ezt sem kerülhette el. Azt hiszem a "művész" saját tettét is minősítette a szöveggel.


Máris indultunk a következő állomásra. A túloldalon Szent Gellért tartotta magasba sétánk másik jelképét - a keresztet.


Jankovits Gyula bronzszobra a mártírhalált halt püspöknek állít emléket. Pár perc múlva megérkeztünk a tabáni plébániához. 


Esztertől hamarosan megtudtuk mi köze van a plébániának a török időkhöz.  Szokollu Musztafa 12 évig volt budai pasa és nevéhez sok-sok építkezés kötődik. Ezen a helyen állt a dzsámija, melynek alapjaira épült később a Szent Katalin templom.  Az út túloldalán a fák között egy rom látható. Nem tartozik szorosan a sétához, de érdekességképpen leírom mi is ez.


A XIX. század végéig a Tabánban rengeteg kis ház volt és ezek között húzódott az Ördög-árok. A középkori elnevezés a kiszámíthatatlanságára, kanyargósságára utalt. Szennyvizet vezetett el, méghozzá nem is keveset. A fent látható romok az egyik hídfőállás maradványai. Megnéztük a mai Tabánt, Eszter egy kis korabeli jegyzet felolvasásával rövid időre visszarepített minket a múltba. Aztán következtek a lépcsők fel a várba. A gyönyörűen virágzó fák lombjai között feltűnt a vár egyik meghatározó része, a Buzogánytorony. 


Mielőtt beléptünk volna a várkapun egy újabb török emléket néztünk meg. A felújítás alatt álló Várbazár feletti részen van egy kis bekerített terület, ez a török temető. 


Gerő László történész tervezte meg ide, hiszen eredetileg ez nem itt volt. A törökök mindig külvárosi temetőkben temetkeztek. Ha mai viszonylatban nézzük, akkor ez Budán a Déli-pályaudvar, Pesten pedig a Széchenyi tér helyén lehetett. Törökországban, Konstantinápolyban is csak a szultánokat és feleségeiket temették el királyi mecsetekben. Érdekes információt tudhattunk meg a sírkövekről. A férfiak kettőt is kaptak. Az egyik a fejnél állt és turbános díszítést kapott. A másik a lábnál pedig az elhunyt foglalkozására utaló díszítést kapott. A nők temetéséről nincs információ. Innen rövid időre betértünk a várba, hogy mihamarabb elérjük a Fő utcát.


Hosszabb gyaloglás következett. Először a volt kapucinus templomot néztük meg. Nagyon jó példa a séta illusztrálásához. 


A tornyokon keresztek, de ez az egyetlen templom Budapesten, amelyben nagyobb részletek maradtak meg a török korból, amikor még mecsetnek volt átalakítva. Külsőleg rögtön ott vannak a szamárhátíves ablakok.



A templom belterében érdekes volt látni, hogy a "muzulmán ablakba" egy katolikus szent szobrát helyezték el.


Talán egyfajta visszavágás a török kor átalakításaiért? A muzulmán vallásban nincsenek szobrok, freskók. Ezért régen ezeket mind eltávolították vagy lefestették. A délkeleti falaknál alakították ki a mihráb fülkéket, melyek a mekkai Kába szentély és ezzel az imádkozás helyes irányát mutatták. Érdekes adalék, hogy a meghatározott irányhoz képest 30 fokos "tűréshatár" tartozik. Ha ettől esetleg eltér az egyén és csak ima közben derül ki, akkor azt újból kell kezdenie. Ha az ima után derül ki, akkor viszont nem kell megismételnie. A séta első részét egy napfényes fotóval kezdtem és most azzal is fejezem be.


Az Erzsébet-apácák temploma egy korábbi kis templom helyén épült. Török vonatkozás itt is van, hiszen az a kis templom egy török mecset romjaiból épült fel. A következő részben folytatjuk a sétát, tartsatok velem akkor is.

6 megjegyzés:

  1. nagyon jó sorozat, kedvet csináltál nekem egy budapesti sétához.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Gábor, örülök ha tetszett. Csak ajánlani tudom ezt a szervezett sétát. A részletekért kattints a fent megadott linkre. Hétvégén akkora volt rá az érdeklődés, hogy szombaton és vasárnap is indult séta :)

      Törlés
  2. Miklós, ez remek beszámoló a sétáról. Különösen tetszik a "muzulmán ablakba" helyezett szobor fotója, amit legalább itt láthattam. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen Éva, most néztem végig a sétáról készült galériádat. Gratulálok a fotókhoz, volt egy-két részlet amit én is csak most - a fotóidról láttam :)
      Így lesz teljes a kép, mindenki mást és mást "lát" meg egy adott helyen.

      Törlés
  3. Nagyon tetszett a beszámolód. Szívesen járom én is Budapest utcáit, tereit, milyen volt régen, milyen emlékek maradtak fent. Szívesen fotózom a régi házakat. Jártam már ezen a környéken is, de a török temetőről nem tudtam. Újra el fogok menni és megnézem. Fotóid nagyon lenyűgöznek, nagyszerűek :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Buzogánytorony előtt kell még jobbra letérned a lépcsőről. Közvetlenül a Várbazár felett, a domboldalon találod meg. Nem nagy terület, de nem fogod eltéveszteni :)
      Köszönöm a dicsérő szavakat :)

      Törlés